Csillagjáró Fejlesztőház

"KORAI" fejlesztés, avagy az iskolakezdés margójára

2018.09.09.

2018. szeptember 09. - Csillagjáró Fejlesztőház

 

 images_3.jpg

                                                                                            

 Idén is elkezdődött az iskola, és szaporodnak a Fejlesztőházunkban a segítséget kérő óvodás/iskolás szülők.

Vannak, akik "csak" felmérésre jönnének, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy iskolaérett lesz -e gyermekük  a tanév végére, vagy már a tanító néni lát valamit, ami miatt, az első hét után, tornára küldi őket.

"Eddig nem volt semmi gond"

"Én is ilyen voltam, majd kinövi" - mondják a szülők, de ők sem mindig gondolják így.

KORAI-E A FEJLESZTÉS?

Ki kell-e várni a gyermek saját ütemét, vagy meg kell-e- segíteni őket? Nagy dilemma, még a szülőpárok között is. Az anyukák általában aggódnak, az apukák kivárnának.  Kinek van igaza? 

Ehhez szeretnénk segítséget adni.

Az óvodásokat nagycsoport elején érdemes felmérni, hiszen így van idő az esetleges lemaradás orvoslására.A tájékozódó jellegű felmérés után lehet eldönteni a kérdést.

De mi legyen az iskolásokkal?

Sokat halljuk, hogy mély a szakadék az óvoda és az iskola között, és bár próbálnak közeledni ezek az intézmények egymáshoz, ez néha még mindig kevés.

Nagyon sok gyerek iskolaérett és várja már az iskolát, mégis előfordul, hogy beletörik a bicskájuk a feladatba. Ők azok, akik jó kognitív képességekkel rendelkeznek, de szociálisan le vannak maradva társaiktól, vagy akik kötelességtudóak, de nem megy számukra az ismeretek önálló elsajátítása, vagy akiknek  nehezen köthető le a figyelme a 30 fős osztályban.

Minden gyermek fejlődési üteme más, így nehéz azt összehangolni a szeptemberi iskolakezdéssel. Ahhoz, hogy a gyermek az iskolában sikeresen el tudja sajátítani az írás-olvasás-számolás művészetét, sok kritériumnak kell megfeleljen. ( Iskolaérettségről előző blogjainkban írtunk)

Azoknál, akiknél lemaradás tapasztalható, egyszerre kell megbirkózzanak a hiányok pótlásával és a tananyag elsajátításával. Ez igen sok energiájukat felemészti, s a gyerek idejekorán elfárad, lemarad az órán s így egyre nő a hátránya a többiekhez képest. Vannak, akik jól kompenzálják a hiányokat, de ők is hamar elfáradnak, mert az is sok energiát igényel.

 

gondolkodo.JPG

                                                                                  kép: Csillagjáró Fejlesztőház

Mit tehetünk?

  • Gondoljuk át, mennyi délutáni elfoglaltsággal terheljük le gyermekünket. Tudom, hogy sok az energiájuk, amit LE KELL KÖTNI, de egy iskolásnak is szüksége van a pihenésre, a szabadidőre, a JÁTÉKRA.
  • A számítógépes játékok részei életünknek, de ezek kimerítik az idegrendszert, és ahelyett, hogy a gyermek kikapcsolna, még jobban kimeríti magát. Ajánljunk neki más, mozgásos elfoglaltságot, pl. a szabadban.
  • A tanulásra fordított idő és a belefektetett munka látszódjon meg az eredményeken! Ha azt vesszük észre, hogy a gyerek órákat ül a lecke fölött és mégsem tudja azt, akkor keressük meg az okát!
  • Az első év kudarcai rányomják a bélyegüket egész életünkben iskolai tanulmányainkra. Ezt pedig nagyon nehezen tudjuk leküzdeni. Lépjünk, mielőtt kialakulna!
  • A gyerek csak azt tudja gyakorolni, amit TUD. Ami nem megy, vagy nehéz számára, azzal csak a kudarcot erősítjük.Megfelelő részképességek elsajátítása után alakíthatók ki a készségek. Ez azt jelenti, hogy az a (többnyire fiú) gyermek, akinek nem megy a "szépírás", hiába gyakorol, ha nem működik megfelelően a finommotorikája. Ezen segít egy idegrendszerre ható torna, pl. Alapozó terápia, TSMT, DSZIT,...
  • Senki sem tudja kiszámolni, mikorra tudja a gyermek elsajátítani ezeket a képességeket, ezért adjunk neki időt. Ha azt látjuk, hogy saját ütemében nem tudja meglépni, keressünk segítséget!
  • Jobb a tanulási problémákat megelőzni, mint utána korrigálni.

                                                                                            Sikeres tanévet kívánunk!

 

 

 

 

 

A hallási túlérzékenység, vagy mi is az a "túlhallás"?

A hallási (túl)érzékenység, vagy hétköznapi nevén "túlhallás" manapság egyre több esetben fordul elő, nem csak gyerekek, de felnőttek esetében is.

Ilyenkor bizonyos frekvenciákon az erős hangok kellemetlen érzetet, akár fájdalmat is kiválthatnak. Ekkor a hangok "beragadnak", azaz időben elhúzódnak, ezzel is rontva a beszédészlelést és beszédértést. Olyan érzés lehet, mintha egy cintányért ütnének össze a fejünkben.

Azok a gyerekek, akik befogják a fülüket az erős hangokra (pl.hajszárító, porszívó, fúrógép, ...) társaságkerülővé, esetleg ingerlékennyé válhatnak. A probléma felismerésekor hallásvizsgálat javasolt, ami egyértelműen kimutatja az esetleges hallásérzékenységet.


insekt-im-ohr.jpg

A pontatlan beszédészlelés pontatlan feldolgozáshoz vezet, ami megnehezíti a társas kapcsolatokat is. Iskolásoknál gyakran előfordul, hogy ép hallás mellett is előfordul auditív feldolgozási zavar.

Ilyenkor nehezen megy az olvasás, pontatlan a helyesírás, nehezített a szövegértés.

A tünetek között előfordul:

  • hallási figyelmetlenség
  • elmaradó válasz
  • gyakori visszakérdezés
  • gyenge auditív memória
  • megkésett beszédfejlődés

Az ilyen gyerekek nem szívesen beszélnek idegenekkel, nehezen köszönnek, esetleg sokat beszélnek, de nem a kérdésre válaszolnak, nem szeretnek telefonálni.

A problémák nem csak tanulási, de magatartási területen is megfigyelhetők. A hallási túlérzékeny gyerekek kerülik a tömeget, ott ingerlékennyé/hisztissé/hiperaktívvá válhatnak, hamar megváltozik a kedélyállapotuk, esetleg leülnek egy sarokba és befogják a fülüket.

Több betegség tünetekent is megjelenhet, pl. autizmus, Lyme-kór, megkésett beszédfejlődés, krónikus középfül-gyulladás, zajártalom.

A túlhallás nem betegség, de nehéz vele élni. Kezelésére több terápia is van. Az egyik a Dr. Guy Berard fül -orr-gégész által kidolgozott, AIT(Audition Integration Training), amiről következő blogunkban olvashatsz.

A terápiás regresszió

Minden idegrendszert stimuláló torna velejárója a regresszió, ami az elhárító mechanizmusok egyik fajtája. Tulajdonképpen egy időleges visszatérés egy korábbi primitívebb lelki működéshez.

Az Alapozó mozgásterápia során is számítunk erre, mivel azt a pontot keressük, ahol a mozgásfejlődésben a megakadás helye van. Minél gyorsabban jutunk el erre a pontra, annál gyorsabban lehet haladni a fejlesztéssel is.

Örüljünk neki, hiszen ha ezt tapasztaljuk, nem jár hiába a gyerek a tornára!

A regresszió során abba a leghatékonyabb szakaszba tér vissza, ahol megakadt a fejlődés. Ez a jelenség életkortól függetlenül megjelenhet.
torna19_2.jpg

Ilyenkor a gyermek olyan szokásokhoz nyúl vissza, amit a szülők már örömmel elhagynának, pl:

  • ismét elkezdi szopni az ujját,
  • bepisil, 
  • selypíteni kezd, 
  • magatartása dacos lesz,
  • agresszív megnyilvánulási formák jelennek meg,
  • elvárja a babusgatást, 
  • elvárja a teljes kiszolgálást, annak ellenére, hogy már önellátó volt korábban.

 

Mit tehetünk ilyenkor?

        Próbáljunk minél többet együtt lenni gyermekünkkel! Ez az időszak jót tesz a szülő-gyermek kapcsolatnak. Ilyenkor hagyjuk többet aludni, pihenni, hiszen az ilyen időszakokban építi be az agy az addig gyakorolt mozgásformákat, és építi ki a megfelelő idegi kapcsolatokat.

        Próbáljuk elterelni a gyerek figyelmét más, érdekes tevékenységgel, pl. amikor hisztizik. Ne büntessük azért, mert ő már nagy és nem illik ilyet tennie.

         Próbáljuk megbeszélni vele, hogy tudjuk, hogy ő már leszokott a bepisilésről, de ha odafigyel, akkor most is sikerülni fog ezt elkerülnie.

A regresszió átmeneti jellegű és mindig egy magasabb szintű fejlődést hoz magával! Feltáró, türelmes, megértő, hatékony terápiával jól rendeződik.

 

Az iskolaérettségről 4.

Előző bejegyzéseinkben már említettünk néhány fontos lépést az iskolaérettség elérésével kapcsolatban. Most újabb tudnivalókkal szolgálunk a szülőknek. :)

6. Kognitív képességek

Ha épek az érzékszervek és megfelelő az észlelés, akkor a következő lépcsőfok a feladatok megértése, feldolgozása, ,majd a válasz kidolgozása és kivitelezése.

Egy feladat elvégzéséhez szükséges a feladatot részekre bontani, sorrendet felállítani, tervezni, hogy eljussunk a végső megoldáshoz.

Ha pontosak az információink, és azokat feldolgoztuk, akkor tudjuk a feladatot részekre bontani. Ehhez szükségünk van arra, hogy felismerjük és kiemeljük a lényeget, megkülönböztessük az alakot a háttértől, felismerjük a formák állandóságát, azonosságát, különbözőségét. A részeket újra, (akár új szempont szerint is) össze kell tudjuk rakni, tervet kell készítenünk a kivitelezéshez és ellenőriznünk  kell a megoldás helyességét.
Ez nem egyszerű feladat egy kisgyerek számára. Például, ha látunk egy szót, azt betűkre kell bontanunk, meg kell különböztetnünk őket egymástól, majd össze kell párosítanunk a betűt a hozzá tartozó hanggal, újra össze kell raknunk a hangsort, ki kell mondanunk, és hozzá kell illesztenünk egy megfelelő jelentést, (pl.: alma) esetleg még le is kell rajzolnunk, a szavakból mondatot kell alkotnunk, megértenünk a szavak közötti kapcsolatokat, jelentéseket, esetleg végre is kell hajtanunk őket.

Egy feladatnak nem csak egy helyes megoldása lehet. Hogy ezt felfedezzük, ahhoz szükségünk van arra, hogy több úton tudjunk elindulni, majd a végén ellenőrizzük a megoldásunkat.

Ha egy szöveges feladatot kapunk matematikából, akkor nem csak a szöveget kell helyesen feldolgoznunk, hanem gondolkodási műveleteket is végeznünk kell. Ki kell emelnünk a szövegből a szükséges információkat, azokat össze kell  hasonlítanunk,  sorrendbe kell tennünk őket, műveleteket kell végeznünk vagy összefüggéseket kell keresnünk az információk között.

img_20160816_104122.jpg

Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy az információkat észleljük, feldolgozzuk, esetleg a hiányzó részeket saját tudásunkból pótoljuk.

Ehhez szüksége van egy gyereknek arra, hogy:

  • Legyen egy alaptudása a környezetéről (tudja hogy hívják őt, a szüleit, a testvéreit, a barátait; tudja hol lakik, mikor született, hány éves, mivel közlekedik, mi a szülei foglalkozása, stb.).
  • A mozgáson keresztül megtapasztalt irányokat le tudja vetíteni sík felületre (papírlapon is meg tudja mutatni merre van fenn/lenn, balra/jobbra).
  • Tudjon egy mozgássort megjegyezni, lemásolni és kivitelezni.
  • Ismerje az egyszerű mértani formákat (egyenes, görbe, háromszög, négyzet, téglalap, kör) és le is tudja rajzolni őket.
  • Csoportosítani tudja az elemeket 1-2 tulajdonság szerint (pl. járművek/ légi járművek).
  • Elemekből halmazt tudjon képezni (ismerje fel a közös tulajdonságot).
  • Tudjon tájékozódni az időben (fel tudja sorolni az évszakokat, a napokat, napszakokat; ismerje főbb jellemzőiket, tudjon eligazodni közöttük, képes legyen időrendbe tenni a képeket.)
  • Ismerje anyanyelvét, tudja megkülönböztetni a hangokat, azok hosszúságát is ismerje fel, tudja pontosan kiejteni a hangokat.
  • Rendelkezzen megfelelő szókinccsel.
  • Tudjon egy képről összefüggően 3-5 mondatot mondani, történetet alkotni.
  • Tudja elmondani érzéseit, gondolatait, kéréseit.
  • Tudjon ítéletet alkotni.
  • Lássa át az összefüggéseket.
  • Tudja megoldani az egyszerű problémákat. (pl. mit teszel, ha felborult a poharad?)
  • Jegyezzen meg verset, rövidebb szöveget.
  • Tudja elmondani saját szavaival a hallott mesét.
  • Legyen képes 5-10 percig koncentráltan figyelni.

 

Általában ez az a terület, amit a szülő is pontosan meg tud ítélni, ha kellő időt tölt gyermekével. A különböző fejlesztő füzetek is ezeket a területeket fejlesztik.

Azonban ha csak ezen az egy területen jól fejlett gyermekünk, attól még nem iskolaérett!

Ezek mellett fontos a szocializáció és a megfelelő lélektani állapot is, amiről következő blogunkban olvashatsz. :)

Iskolaérettség 3.

Előző bejegyzéseinkben már említettünk néhány fontos lépést az iskolaérettség elérésével kapcsolatban. Most újabb tudnivalókkal szolgálunk a szülőknek. :)

 

Minden szülő számára fontos, hogy mások hogyan ítélik meg gyermeküket. Ez az iskolaérettségnél is szerepet játszik. Nem csak az számít, hogy mi mit hiszünk gyermekünk képességeiről, hanem az is, hogy ezt hogyan tudja másoknak  megmutatni.

 

  1. Szociális érettség

Az iskolába lépéskor nagyon fontos a megfelelő motiváció.

Legyen gyermekünk nyitott a világra! Akarjon iskolába menni!

Ilyenkor megjelenik játékában is ez a téma. Fontos lesz számára a tanulás, a siker, a megmérettetés.

A feladatai elvégzéséért kapott jutalmak ösztönzően hatnak rá. Megtanulja elhelyezni magát a közösségben, kialakul egy reális önértékelés.

 

Az iskolai élet feladatokból áll

Gyermekünk ne csak azt a feladatot végezze el, ami érdekli, hanem azokat is, amelyek esetleg nincsenek ínyére. Tudjon váltani a feladatok között, ne ragadjon le egy feladatnál. Végezze el a feladatot az utolsó lépésig, ne hagyja félbe! Akkor is végezze el, ha unalmasnak találja. Ha nem sikerül elsőre megtalálni a megoldást, fogjon hozzá újra!

Legyen önálló, ne várjon el olyan dologban segítséget, amit képes önállóan is megcsinálni. Azonban ha szüksége van segítségre, akkor tudjon kérni, és azt tudja elfogadni is!

A szóbeliség fontos az iskolai feladatok elvégzésében és a számonkérésnél is.

Tudjon kapcsolatot kialakítani felnőttekkel és gyerekekkel. Vannak olyan gyerekek, akik otthon sokat beszélnek, de idegenekkel nem állnak szóba. Ez nagyon megnehezíti az iskolai létüket.

Tudjon gyermekünk kérni, válaszolni a kérdésekre, mondja el, ha valami gondja van.

Legyen gyermekünknek önbizalma, higyje el, hogy képes valamit megcsinálni! Próbáljon egy kitűzött célért tenni, dolgozni, lemondani, késleltetni.

 img_20160819_151313.jpg

Hogyan tudjuk segíteni gyermekünket ezek kialakításában?

  • Legyen a gyermeknek otthon feladata! Érezze, hogy az ő munkája nélkül nem tudnak a többiek sem meglenni. Pl. rendszeresen ő terítse meg az asztalt, vagy adjon enni a házi kedvencnek, stb.
  • Legyen következménye a tetteinek! Ha nem végezte el a feladatát, ne csináljuk meg helyette. Érezze, hogy az ő munkája nélkül a többiek sem jutnak előbbre!
  • Tudjon alkalmazkodni a közösséghez! Tartsa be a közösség által hozott szabályokat!

Sokat segíthet ebben, ha rendszeresen társasjátékokat játszunk vele. Ilyenkor be kell tartania a szabályokat, ki kell várnia a sorát, el kell viselnie a kudarcokat.

  • Mutassunk példát gyermekünknek! Mi sem vagyunk hibátlanok. Tévedhetünk, hibázhatunk. Mi is ismerjük be, ha nem csináltunk valamit jól, és ismételjük meg, amíg nem sikerül. Mutassuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak a kudarc legyőzésére! Ez sokban segíti őt a helyes önértékelésben.
  • Ha elvégezte a feladatát, értékelje a munkáját saját maga, majd ezután értékeljük mi is. Ne a hibákat keressük, hanem azt, amit jól csinált, de segítsük őt abban is, hogy észre vegye hibáit is. Ösztönözzüka pontos feladatvégzésre!
  • A jutalmazásnál törekedjünk arra, hogy ne tárgyi ajándékokban gondolkodjunk! (Egy idő után kifogyunk az ötletekből.) Az iskolában sem így fogják értékelni.
  • A figyelem tartósságát nem a számítógépes játékok vég nélküli játszásával lehet fejleszteni! Legyen meghatározott ideje, korlátja a játéknak!

 

Fontos, hogy a szülő is „iskolaérett” legyen!

Ha érzi gyermekünk, hogy bizonytalanok vagyunk, hogy rettegünk a megmérettetéstől, akkor ez nagyban befolyásolja majd az ő hozzáállását is. Próbáljunk reálisan nézni gyermekünkre! Kérjük ki a vele foglalkozó pedagógusok tanácsát! Ha nem tudunk dönteni, forduljunk szakemberhez!

 

 

Bemutatkozás

Sok kisgyerek számára nehéz az indulás az “iskolába vezető” úton. Gondot okoz az olvasás, a számolás és az írás elsajátítása. Napjainkban egyre nő a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma.

 

Prevenció:

A Csillagjáró Fejlesztőházban a tanulási problémákkal és azok megelőzésével foglalkozunk.

Olyan 5-14 éves gyerekek járnak hozzánk, akik ebben érintettek vagy veszélyeztetettek.

Fontos a tünetek felismerése:

Ha figyelünk a tünetekre, akkor ezek a problémák orvosolhatók, enyhíthetők, ezért fontos, hogy minél korábban megkapják a gyermekek a megfelelő segítséget.

A képességekre összpontosítunk:

Nem arra fókuszálunk, amit a gyerek nem tud, hanem az erősségeire, amire építhetünk. 

Mi nem magoltatjuk be az anyagot, nem gyakoroljuk a szép- és a helyesírást, hanem azokat a képességeket bontakoztatjuk ki, amik a tanulás elsajátításához szükségesek.

Különböző pedagógiai módszerekkel dolgozunk, amik ezt segítik elő.

A mozgás, mint fejlesztés:

Tevékenységünk alapja a MOZGÁS, ami nagyon fontos a tanuláshoz szükséges képességek és készségek kibontakoztatásában.
img_0191_fileminimizer.JPG

Terápiáink:

  • TSMT (Tervezett szenzomotoros tréning)
  • Alapozó Mozgásterápia
  • Hallási figyelem tréning
  • NILD (Tanulás módszertan)

 

Csatlakozz Te is hozzánk!

A Csillagjáró Fejlesztőház továbbá szívesen fogadja a délelőtti órákban a babáknak-mamáknak, kisgyermekeknek szóló programokat.

Jelentkezz itt: csillagjaro1@gmail.com !

 Az iskolaérettségről 2.

Előző bejegyzésünkben már említettük, hogy a testi fejlettség és az ép érzékszervek milyen szerepet töltenek be az iskolaérettség elérésében. Ezt a listát most a mozgásfejlődés szerepével folytatjuk. :)

 

  1. Mozgásfejlődés

                A csecsemőkori mozgások (fejemelés, forgás, kúszás, mászás) építik ki azokat az idegpályákat, amelyek az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükségesek.

Ez nem azt jelenti, hogy nem képes megtanulni egy gyermek olvasni, ha nem kúszott, és nem fog tudni számolni, ha nem mászott, hanem azt, hogy ezeket csak aránytalanul nagy energiafelhasználással képes megtenni. Az információk egy hosszabb úton jutnak el az agy megfelelő központjához, ami a jelfeldolgozás pontatlanságát és lassúságát vonja maga után. Ilyenkor mondja azt a tanító néni, hogy: lassú a gyerek a munkában, lemarad, nem tudja követni az utasításokat, elkalandozik a figyelme. Pedig ő mindent megtesz, amire képes, de nincs annyi energiája, hogy ezt hosszú távon kompenzálni tudja.

Vannak jó képességű gyerekek is, akik ésszel teszik hozzá a hiányzó láncszemet az információhoz, így jutnak előbbre, de ezt sem tudják sokáig leplezni, 3. osztály körül ők is produkálják a tüneteket.

                A mozgásfejlődés lépései adják meg a lehetőséget a gyermek számára, hogy kiépítsék ezeket az idegpályákat. Ne sürgessük a kicsiket ebben a fejlődésben! Várjuk ki, amíg felállnak, elindulnak! Ne ültessük őket babycompba! Hagyjunk teret a mozgásuknak!

A kúszás, mászás nagyon fontos az olvasáshoz és a számoláshoz kapcsolódó idegpályák kiépítésében. Vannak gyerekek, akiknek a mozgásfejlődéséből kimaradt ez a lépcsőfok, de ők keresik ezeket az ingereket, hagyjuk őket gyakorolni! Nagycsoportos óvodás gyerek nyugodtan menjen négykézláb az asztalok alatt. Ha pedig azt vesszük észre, hogy hintázik a széken, akkor adjunk lehetőséget neki a hintázásra biztonságos környezetben!

egyensuly1.JPG

Az egyensúly a mozgás alapja! Ha gyenge az egyensúlyunk, nem tudunk megülni a széken! Pedig egy iskolás gyereknek ebből áll a napja. Az egyensúly megtartásának kompenzálása hatalmas energiát von el a szervezettől.

  • Figyeljük meg, hogyan közlekedik gyermekünk a lépcsőn! Fel/le mer-e menni. Mennyire kapaszkodik, váltott lábbal megy fel/le. Ezek mind az idegrendszeri érés jelei.
  • Fontos, hogy ismerje a testét. Tudja a főbb testrészeit, meg tudja nevezni az ízületeket (boka, könyök, térd,stb.) az arcán lévő apró testrészeket (szempilla, szemöldök, stb.) Ezeket meg kell tudnia mutatni csukott szemmel is!
  • Ismerje az irányokat: bal-jobb, előre-hátra, fenn-lenn. Ezeket mozgás közben tudja legjobban elsajátítani és beépíteni a gyerek. Aki nem tud tájékozódni saját testén, annak nehéz dolga lesz a vonalas füzetben!
  • Fontos a kettő összekapcsolása. Tudja megfogni a bal kezével a jobb fülét, a jobb kezével a bal térdét, stb. Ezeket játékosan is gyakorolhatják.
  • A szem-kéz, szem-láb koordinálása is jelzés értékű. Tudjon a gyerek végigmenni egy vonalon,  tanuljon meg labdát elkapni, pontosan átadni, célozni.
  • A dominancia kialakulásának is ez a kor a végső határideje.

dsc_0425_fileminimizer.JPG

Mindenki megválasztja melyik agyfélteke lesz a vezető. Erre a korra el kell dőlnie, hogy a gyerek jobb vagy bal kezes/lábas/füles/szemes. Az a szerencsés, ha ezek mind egy oldalra esnek, hiszen akkor a legoptimálisabb a jelfeldolgozás. Ez megint nem jelenti azt, hogy nem képes egy gyerek megtanulni írni, olvasni, ha nem egy oldalon van a dominanciája, hanem azt, hogy sokkal több energiára van szüksége ezek elsajátításához.

Ha a mozgás területén tapasztalunk lemaradást gyermekünknél, akkor valamilyen mozgásterápia hozhat megoldást! Akik ügyesen úsznak, judóznak, fociznak, vagy egyéb testmozgást/sportot végeznek, azoknak is lehetnek mozgásfejlődési hiányaik, amit ezek a sportok nem pótolnak. A megfelelő időben megkezdett fejlesztéssel elkerülhetjük a tanulási problémákat. Ezek a terápiák hosszabb időt vesznek igénybe, ezért 5 éves kor körül érdemes egy szakembernek megmutatni gyermekünket.

Az iskolaérettségről 1.

Az iskolaérettség, mint azt előző bejegyzésünkben is olvashattad, nem a gyerek 6. születésnapjára érik be. Számos feltétel van, amit teljesíteni kell (kb.38), de ne ijedj meg! Ezt kevés gyerek ugorja meg a 6. születésnapján.

A törvény iskolakötelesnek tekinti a 6. életévét betöltött gyermeket, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal kötelező iskolába mennie.

Aki a tanévet megelőző évben született, annak meg kell kezdenie iskolai tanulmányait.. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi iskolakezdéskor az előző év december 31-ig a 6. évét betöltött gyereknek kell iskolába mennie. Ők ilyenkor 6 évesek és 8 hónaposak. (Ők is maradhatnak még óvodában, a nevelési tanácsadó javaslatára.)

Akik a tanévet megelőző január 1.- augusztus 31. között születtek, azok választhatnak, hogy iskolába mennek vagy óvodában maradnak. Náluk az óvodapedagógusok tesznek javaslatot a szülőknek. A maradáshoz az óvoda vezetőjének beleegyezése is szükséges.

Ha a szülő és az óvodapedagógus véleménye nem egyezik meg, érdemes a Nevelési Tanácsadó vagy szakember segítségét kérni.

logopedia-nic3b1os.jpg

Támpontok a döntéshez

Ne az vezessen benneteket, hogy

  • az unokatestvér is megy iskolába
  • mit szólnak majd a nagyszülők
  • a gyerek nagyon szeretne iskolába menni
  • most lesz az a tanító (néni), akit szeretnénk a gyermeknek
  • már unatkozik az óvodában

Próbáljátok gyermeketeket kívülről szemlélni, amikor a következő sorokat olvassátok. Próbáljátok összeszedni, hogy hány olyan dolognak felelnek meg, amiről most olvastok!

 

  1. TESTI FEJLETTSÉG

        A 6 éves gyerkőc kb. 120 cm és min 18 kg.

Ez régebben egy szigorú határ volt, ma már csak gondolkodjunk el azon, hogy gyermekünk elbírja-e az iskolatáskát, tornacuccot, uzsonnát, mert mi csak az iskola kapujáig tudjuk levenni a terhet a válláról, utána neki kell cipelnie. A kis súlyú, gyenge fizikumú gyerekek nehezebben terhelhetők, gyorsabban elfáradnak. Gondoljunk bele, csemeténk 8-10 órát fog az iskolában eltölteni.

        Megkezdődött a fogváltás.

A biológiai érés jele, hogy a tejfogak elkezdenek kipotyogni. Ezzel egy időben megnyúlik a gyerek, nő a keze, lába. Már meg tudja fogni az ellenkező oldali fülét, úgy, hogy a feje tetejére simítja a karját. A növekedés megterhelő a gyermeknek, sok energiát emészt fel. Nem szerencsés, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel. Ilyenkor kezdődik a kézfej csontosodása. Ettől kezdve lesz képes a kezük aprólékos mozgások elvégzésére. Ennek beindulását úgy tudjuk lemérni, hogy meg tudja-e már kötni a cipőjét, tudja-e helyesen fogni a ceruzát.

 

  1. ÉP ÉRZÉKSZERVEK

Az alap kultúrtecnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításához feltétlenül fontos a pontos érzékelés és észlelés. (Erről majd külön blogban is olvashatsz.) Most csak annyit róla, hogy nagymamáink azt mondanák : Láss is , ne csak nézz!

Az iskolába menő gyermeknek ajánlott egy szemészeti és egy fül-orr-gégészeti kivizsgálás. Ne elégedjünk meg a 6 éves státusz-vizsgálaton történt tájékozódó vizsgálattal!

               Fontos az ép hallás a hangok elkülönítéséhez és megkülönböztetéséhez! Ez alapfeltétele lesz az olvasás tanulásának. A hallásvizsgálat fontos információkat ad a légvezetéses és a csontvezetéses hallásról is. Fontos, hogy ne értse félre a hasonló hangzású szavakat (baba-papa). Ezt egy GOH vizsgálattal pár perc alatt lehet ellenőrizni.  (Erről a beszédészlelésről szóló blogunkban olvashatsz részletesen.)

             Ugyancsak fontos az ép látás, mert nem könnyű dolog egy kisgyerek számára, hogy megkülönböztesse, hogy egy vagy kettő, pöttyöt vagy vonalat lát egy betű tetején, vagy a betűalakok milyen sorrendben követik egymást. (Erről részletesebben a látásról szóló blogunkban olvashatsz.)

Vannak olyan érzékszervi problémák, aminek nincsenek  látható jelei, ezért fontos ezek ellenőrzése, kizárása.

 

A cikk folytatását következő bejegyzésünkben olvashatjátok!

Iskolaérettség

Mint a neve is mutatja, az iskolaérettség egy folyamat vége, ami nem biztos, hogy a gyermek 6. születésnapjára következik be. Az almafán sem egyszerre érik be az összes termés, van amelyik előbb, van amelyik később. Így van ez a gyerekeknél is. Általában a lányok előbb érnek, mint a fiúk. 

Az iskolaérettségnek 38 kritériuma van. Kevés az a gyerek, aki a 6. születésnapjára teljesíti mindet. A szülők és a pedagógusok segítségével azonban támogatni lehet ezt a folyamatot. Fontos, hogy a szülők figyeljenek gyermekükre, hiszen az ő döntésükön és felelősségükön is múlik, hogy gyermekük hogyan veszi majd az iskolai akadályokat. Meghatározó lesz tanulmányaik során, hogy mennyire volt sikeres a kezdés. Ehhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.
dsc_0227-02.jpeg

Fizikai érettség

Az iskolaérett gyermek kb. 110 cm magas és 18 kg. Ahhoz, hogy a gyermek elbírja a táskáját és fizikailag is bírja a terhelést, ekkorának kell(ene) lennie, bár vannak akik kisebbek ennél. Őket nagyon megterheli az iskolai lét, az ott eltöltött 6-8-10 óra, ez pedig ronthatja a teljesítményüket. 6 éves korban kezdődik meg a fogváltás, ami az érettség egyik jele.

 

Kognitív érettség

Az írás, olvasás, számolás, szövegértés elsajátításához fontos, hogy a csecsemő- és gyermekkor során kialakuljanak azok az idegpályák, amik az információ feldolgozásában szerepet játszanak. Fontos, hogy ezek az utak stabilak legyenek, és gyorsan haladjanak rajta az információk. Szintén fontos, hogy a gyermek mozgásfejlődéséből ne maradjon ki a kúszás/mászás. Ez egy fontos jel lehet a tanulási problémák megelőzésénél. Szükséges az ép látás, hallás, mert a pontos bemenet sokat jelent az új információk feldolgozásában és a megfelelő döntés meghozatalában.

A 6 éves „státusz” vizsgálaton történik a tájékozódó vizsgálat, de érdemes egy szemészeti és fül-orr-gégészeti, valamint hallás vizsgálaton is részt vennie az iskolába készülő gyermeknek.

A leendő elsősnek ismernie kell szűkebb környezetét: tudnia kell hogy hívják, hol lakik, mikor született. Jól kell tájékozódnia a térben: tudnia kell merre van jobbra, balra, előre, hátra, fenn, lenn. El kell tudnia helyeznie magát az időben: tudja felsorolni az évszakokat, a napokat, tudjon eligazodni közöttük.

A számok és betűk elsajátításához fontos az alak-háttér megkülönböztetése, a formák, alakok, színek felismerése és állandósága, a szem–kéz koordináció kialakulása. Az olvasásnál fontos a beszéd észlelése, a hangok megkülönböztetése, a hangok hosszúságának felismerése, izolálása. A szöveg értelmezésének alapja a megfelelő szókincs.

 

Szociális érettség

Tudjon a gyerek egyedül öltözködni, cipőt kötni. Lássa el magát. Tudjon alkalmazkodni a közösséghez, tudja elsajátítani és betartani a közösségi szabályokat. Legyen kitartó, végezze el a rábízott feladatokat. Nagyon fontos dolog a motiváció! Akarjon iskolába menni, fűtse őt a tudásvágy! Ha inkább a játék köti le a figyelmét, akkor még kérdéses az iskolakezdés!
dsc_0416-01.jpeg

Hogyan segíthet a szülő?

Olvasson minden nap mesét gyermekének!

A mesehallgatás érzelmileg is fontos a gyermek számára: többek között feldolgozza a félelmeit és belső képet alakít ki, (ami majd a szövegértésben lesz a segítségére). A tévé előtt ülés nem pótolja a meghitt perceket! Olvassunk folytatásos mesét, így megtudhatjuk, hogy emlékszik-e gyermekünk, hogy mi volt az előző napi történet, hol vesszük vissza a fonalat. Mondja el, mi történt előzőleg, így ellenőrizhetjük a szövegértését és gyarapítjuk a szókincsét, kifejezőkészségét.

 

Játsszanak közösen társasjátékot!

A szabályok betartása, a monotónia és kudarctűrés fontos jelzések lehetnek. A dobókockán a pöttyök felismerése is jelzés értékű, ne kelljen minden alkalommal megszámolni. Tud-e annyit lépni, amennyit dobott, össze tudja-e hangolni a beszédét a mozgással.

 

Süssenek együtt!

Minden gyerek szívesen segít a konyhában. A kezek megerősítéséhez sokat gyurmázzon, gyúrjon tésztát. Ez fontos lesz az írás elsajátításában. Legyen a gyereknek saját feladata, amivel hozzájárulhat a család életéhez. Terítsen meg, adjon a halaknak enni, párosítsa össze a zoknikat, stb.
img_20160819_112148.jpg

Ha bizonytalan annak megítélésében, hogy menjen- e gyermeke iskolába, kérje ki a vele foglalkozó pedagógusok, esetleg egy független szakember véleményét! Vannak olyan gyerekek, akik motiváltak az iskolára, de részképesség problémájuk miatt nem felelnek meg a kritériumoknak.

Ha több dologban gyermekére ismert, jó helyen jár! Neki szánjuk iskola-előkészítős csoportunkat! 

 

Kövess minket Facebookon is ! :)   ->  https://www.facebook.com/csillagjarohaz/?fref=ts

 

 

süti beállítások módosítása