Minden idegrendszert stimuláló torna velejárója a regresszió, ami az elhárító mechanizmusok egyik fajtája. Tulajdonképpen egy időleges visszatérés egy korábbi primitívebb lelki működéshez.
Az Alapozó mozgásterápia során is számítunk erre, mivel azt a pontot keressük, ahol a mozgásfejlődésben a megakadás helye van. Minél gyorsabban jutunk el erre a pontra, annál gyorsabban lehet haladni a fejlesztéssel is.
Örüljünk neki, hiszen ha ezt tapasztaljuk, nem jár hiába a gyerek a tornára!
A regresszió során abba a leghatékonyabb szakaszba tér vissza, ahol megakadt a fejlődés. Ez a jelenség életkortól függetlenül megjelenhet.
Ilyenkor a gyermek olyan szokásokhoz nyúl vissza, amit a szülők már örömmel elhagynának, pl:
- ismét elkezdi szopni az ujját,
- bepisil,
- selypíteni kezd,
- magatartása dacos lesz,
- agresszív megnyilvánulási formák jelennek meg,
- elvárja a babusgatást,
- elvárja a teljes kiszolgálást, annak ellenére, hogy már önellátó volt korábban.
Mit tehetünk ilyenkor?
Próbáljunk minél többet együtt lenni gyermekünkkel! Ez az időszak jót tesz a szülő-gyermek kapcsolatnak. Ilyenkor hagyjuk többet aludni, pihenni, hiszen az ilyen időszakokban építi be az agy az addig gyakorolt mozgásformákat, és építi ki a megfelelő idegi kapcsolatokat.
Próbáljuk elterelni a gyerek figyelmét más, érdekes tevékenységgel, pl. amikor hisztizik. Ne büntessük azért, mert ő már nagy és nem illik ilyet tennie.
Próbáljuk megbeszélni vele, hogy tudjuk, hogy ő már leszokott a bepisilésről, de ha odafigyel, akkor most is sikerülni fog ezt elkerülnie.
